A lakásárak jelentős növekedését látva sokak fejében fogalmazódhat meg a gondolat, hogy szívesen kihasználná a kínálkozó lehetőségeket, és lovagolná meg az ingatlanpiaci hullámot. Ahhoz azonban, hogy egy jó befektetést sikerüljön megvalósítani megfelelő piacismeretre van szükség, illetve bizony komoly tőkét, 10-20 millió forintot kell beletenni az üzletbe, amivel azonban sokan nem rendelkeznek. Nekik jelenthetnek megoldást az ingatlanalapok, amelyek elmúlt egy éves hozamai felveszik a versenyt akár a befektetési célú lakásvásárlással nyerhetővel is.
Az elmúlt években hatalmas rally kezdődött a hazai lakáspiacon, a hosszú ideig tartó csökkenést követően, az árak ismét növekedésnek indultak. Nem is akármilyen mértékben. Akik még jókor vásároltak lakást, nagyon jól járhattak döntésükkel, az áremelkedésnek köszönhetően vagyonukat jelentősen növelhették. A 2013-as mélyponthoz képest 44 százalékkal többet kellett fizetni 2017 első negyedévében az otthonokért, vagyis csaknem megduplázhatták a befektetett összeget a vásárlók, ami évesített szinten körülbelül 12 százalékos hozamot jelentett.
A lakásárak változása azonban meglehetősen nagy különbségeket mutat vidék kontra főváros összevetésben, de Budapesten belül is. Ez azt jelenti, hogy akik jól vásároltak, az előbbiekben bemutatott hozamszinteknél sokkal magasabbat is elérhettek, de a kevésbé jó helyen történő vásárlással ennél jóval kevesebbet nyerhettek a befektetők. A lakásbefektetés egyik kulcs kérdése tehát a lokáció, illetve a megfelelő piaci ismeret.
Ezzel azonban nem feltétlenül rendelkezik mindenki, aki ki akarja használni a jelenlegi jelentős ingatlanpiaci fellendülést, illetve a befektetési célú lakásvásárlástól sokak visszariadhatnak a magas költségek miatt is, hiszen nincs mindenkinek 10-20 millió forintja egy második ingatlan megvételéhez. Számukra jelenthet jó megoldást az ingatlanalapba történő befektetés, amelyek segítségével minimális tőkével is meglovagolható az ingatlanpiaci hullám.
Korábban csak nagyrészt kereskedelmi ingatlanokat vásároló alapok léteztek, egy évvel ezelőtt azonban a Duna House elindította Impact Lakóingatlan Alapját, amely Magyarország első, és eddig egyetlen - túlnyomó részben lakóingatlanokba fektető nyilvános ingatlanalapja. A különbség a két alaptípus és piac között, hogy a kereskedelmi ingatlanok piacán nagy befektetők mozognak, az ingatlanértékek pedig nagyon magasak, hiszen irodaházak, bevásárlóközpontok, vagy logisztikai létesítmények cserélnek gazdát. Ezért az alapok viszonylag kevés elemből álló portfoliót kezelnek. A megvásárolt eszközöket üzemeltetik, illetve különböző hozamtermelő beruházásokat valósíthatnak meg, az értéknövelés reményében.
Egy lakóingatlanalap ehhez képest "sok kicsi" ingatlant tart a portfóliójában, amivel valamivel likvidebb tud maradni, hiszen könnyebb értékesítenie ezeket, a kezelésük azonban több időráfordítással járhat, hiszen a több ingatlant egyesével kell hozamtermelésre bírni, az Impact Lakóingatlan Alapnak például jelenleg 52 ingatlan áll a tulajdonában. Szeptember közepéig a vagyonának 73 százalékából vásárolt lakóingatlanokat, melyek nagy részét bérbe adták, a többi ingatlan pedig a felújítás vagy más előkészítő munka után kerül majd bérbeadásra.
A számok azt mutatják, hogy jól járhattak azok, akik az elmúlt időszakban döntöttek ingatlanalapba fektetés mellett, a hazai lakossági ingatlanalapok ugyanis meggyőző hozamokat produkáltak a BAMOSZ adatai szerint. A 2017. szeptember 19-ei adatok szerint az egy éves hozam 7-10 százalék környékén alakult a legjobb eredményt elért alapok esetében. Az elmúlt egy éves hozamok alapján a legjobban a Raiffeisen Ingatlan A sorozata, és a Duna House Impact Lakóingatlan Alapja teljesített. Utóbbi esetében ráadásul pár nappal ezelőtt még 9 százalék felett alakult az éves hozam, azóta azonban vélhetően történt egy jelentős eszközvásárlás és ez csökkentette le az alap hozamát.